Buci – mert ez már az igazi neve – a körülményekhez képest jól van.
Talán a legfájóbb az egészben az, hogy nem is tudja, mennyire beteg… 
Mióta kapja a gyógyszereit és a speciális tápot, folyamatos hasmenéssel küzd.
Eszik… és fél órán belül minden távozik belőle.
Konzultáltunk az orvosainkkal is, legalább 1 hétig tartanunk kell a speciális tápot. 
Mégis, valahogy úgy tűnik, mintha egy picit hízott volna – mintha a teste is kapaszkodna az életbe 
Rengeteg gyomorvédőt, porokat, kiegészítőket kap, mindent, amit csak lehet, mindent, amit az orvosaink javasoltak
Az eddigi eredmények után újabb vizsgálatok várnak rá, a további leletek jövő héten érkeznek meg.
Addig is széklet- és vizeletmintát is kell vinnünk, hogy minden esélyt megadjunk neki 
És tudjátok, mi az, ami igazán szívszorító?
Bucinak Idimami a mindene.Egyetlen pillanatra sem mozdul el mellőle.
Figyeli minden lépését, minden rezdülését.
Úgy néz rá, mintha azt mondaná:
„Ugye most már nem hagysz itt?” 
Ő már egyszer „feleslegessé vált”.
Őt már egyszer el akarták altatni.
Mi viszont nem hagyjuk. Soha.
Most végre melegben van, biztonságban van, szeretve van 
És mi mindent megteszünk azért, hogy gyógyszeres kezeléssel még sokáig velünk maradhasson.
Ez azonban komoly költségekkel jár.Vizsgálatok, kezelések, speciális táp, gyógyszerek…
De mi nem fordítunk hátat neki.
Ahogy anno a „gazdája” tette.
Ha szeretnétek segíteni Bucin és a hozzá hasonló sorsú mentettjeinknek, kérjük, ajánld fel adód 1%-át
Ez az 1% nekünk nem szám –
ez esély, idő, élet.
Mert nálunk egyetlen élet sem leírható. Mert Buci, Guszti, Rex, Léna, Toci… is számít. Mert minden mentett lélek számít.Köszönjük, ha velünk vagytok…
Köszönjük, ha Buci mellett is álltok 
