Most csend van.
De nem azért, mert feladtuk.
Április 30. közeleg.
Egy dátum. Egy szám. Egy elvárás.
50-re csökkenteni azt, ami ma 130 élet 
Papíron ez egyszerű.
A valóságban ez szívdobbanások, tekintetek, sorsok.
Nem kopogtatott senki.
Nem jelentkezett átvevő.
És mi ezt pontosan értjük…
De van valami, amit nem értünk és nem is fogunk elfogadni
Hogy elengedjük őket.Mert nem ezért mentettük meg őket.
Nem ezért maradtunk akkor is, amikor már minden elfogyott bennünk.
Valami változni fog.
És mégis…
minden ugyanaz marad.Ők maradnak
A mancsok maradnak a kezünkben
A felelősség marad a szívünkben
Amíg nincs gazdi, mi vagyunk az otthon.
Amíg nincs megoldás, mi vagyunk a biztos pont 
A héten sok minden történt.
Olyan dolgok, amikről még nem beszélhetünk…
de hisszük, hogy nem véletlenül 
Köszönjük, hogy velünk vagytok.
Hogy érzitek, értitek, mi forog most kockán.
Mert lehet, hogy minden változni fog…
de az, akik vagyunk, és akikért vagyunk, ugyanaz marad.
